A minap futottam bele a Boston Dynamics egyik korábbi videójába, amelyben Atlas, a cég emberszerű robotja csinál mindenféle mozdulatot. Miközben ezt a rövid filmecskét nézem, erősen kell koncentrálnom, hogy nem filmtrükköt látok vagy nem egy beöltözött színész produkálja magát mint az néhány évtizede készült scifikben.
A robotok már jó ideje velünk vannak és segítik a mindennapjainkat, bár kétségtelen, hogy az mesterséges intelligencia fejlesztések felgyorsulásának köszönhetően ez a terület az utóbbi években ugrásszerű fejlődésnek indult. Sokan üdvözlik ezt, és tavaly felállva tapsoltak, amikor az Alpha Go nevű mesterséges intelligencia alapú go program 4-1 arányban diadalmaskodott az eddig szinte legyőzhetetlennek tartott dél-koreai go mester felett. Mások – közöttük olyan ikonikus cégvezetők, mint a Tesla-alapító Elon Musk, vagy a nemrég elhunyt Stephen Hawking professzor – óva intenek ettől a fejlődéstől, és inkább a veszélyekre hívják fel a figyelmet.
Kutatás a hétköznapi robotokról
Mi az Euronicsnál arra voltunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak erről a kérdéskörről a vásárlóink, így készítettünk egy kutatást, amelyben a hétköznapjainkat is érintő robotizációról kérdeztük az embereket. Az eredmények okoztak némi meglepetést. Felmérésünk rámutatott, hogy a magyarok fele örülne, ha lenne egy olyan robotja, amely segít a háztartási munkákban. Azt is ugyanennyien várják már, hogy a robotika legújabb találmányai, mint például a robotkéz mindenki számára elérhetővé váljanak az orvoslásban. Az önvezető autóban azonban egyelőre csak a válaszadók negyede bízna meg, és csak tizedük gondolja úgy, hogy teljesen rendben lenne, ha robotok is oktatnának gyerekeket.
Annak ellenére, hogy a technológia már az életünk része, a válaszadók több mint 30%-a fél a robotoktól, a negyede pedig úgy gondolja, hogy a robotok egyszer átveszik majd az irányítást az emberek felett. Sőt, majdnem minden második megkérdezett úgy véli, hogy a legtöbb, ember által végzett munka helyettesíthető gépekkel, és elismeri, hogy az intelligens asszisztensek (például a hanggal vezérelhető internetes keresők és mobilos szoftverek) tulajdonképpen a modern kor poloskái.
Szóval a kép igencsak vegyes: szeretjük a robotokat, mert megkönnyítik az életünket, ugyanakkor félünk attól, hogy hová tart a fejlődés és mit hoz a robotizált jövő. Kutatásunkról a HVG beszámolójában lehet bővebben olvasni.
Annak ellenére, hogy a technológia már az életünk része, a válaszadók több mint 30%-a fél a robotoktól, a negyede pedig úgy gondolja, hogy a robotok egyszer átveszik majd az irányítást az emberek felett. Sőt, majdnem minden második megkérdezett úgy véli, hogy a legtöbb, ember által végzett munka helyettesíthető gépekkel, és elismeri, hogy az intelligens asszisztensek (például a hanggal vezérelhető internetes keresők és mobilos szoftverek) tulajdonképpen a modern kor poloskái.
Szóval a kép igencsak vegyes: szeretjük a robotokat, mert megkönnyítik az életünket, ugyanakkor félünk attól, hogy hová tart a fejlődés és mit hoz a robotizált jövő. Kutatásunkról a HVG beszámolójában lehet bővebben olvasni.
Fazekas Zsolt és a robotok
Cégvezetőként szintén nem könnyű állást foglalni ebben a kérdésben. Egyrészt persze az egyes vállalatok szintjén vonzó lehet, hogy robotok alkalmazásával megoldhatóvá válnának bizonyos munkaerőpiaci problémák és javulna a tervezhetőség, mivel kiküszöbölhetővé válna a humán erőforrásból eredő bizonytalanság. Másrészt az emberek ilyen formában történő helyettesítése előre nem látható össztársadalmi problémákat szülne (pl.: munkanélküliség). Én magam a humánus fejlődés pártján állok. Úgy gondolom, hogy a robotizáció további előretörése (amely rengeteg lehetőséget kínál, ugyanakkor veszélyeket is rejt magában) elkerülhetetlen, de törekedni kell olyan szimbiotikus megoldások alkalmazására, amelyben a humánum nem veszik el.