Vissza a suliba

Szeptember elején a közösségi médiát elárasztják a lelkendező szülőket és szomorkás arcú, vagy éppen dühös iskolás korú gyerekeiket bemutató vicces mémek. Ez az áradat csak egyet jelenthet: újra elkezdődött az iskolaév. Több mint két hónap vakáció után nagy változás ez a család minden tagjának. Van olyan ismerősöm, akiben olyan mély nyomokat hagyott a gyerekkori szeptember 1-jék emléke, hogy még az ötven közelében is kellemetlen érzéseket kelt benne ez a dátum. Az iskolakezdésre azonban nemcsak a szülőknek és gyerekeknek, hanem a vezetőknek is figyelnie kell.

Vissza a padba, vissza a munkába? 

Az iskolaév kezdete kapcsán a cégvezetők úgy jönnek képbe, hogy az iskolakezdés extra feszültsége (új napirendek kialakulása stb.), és a családi kasszát terhelő rendkívüli kiadások (új tanszerek, könyvek, táskák vásárlása stb.) nyomása ilyenkor összeadódik, és a szokásosnál feszültebbé, ingerlékenyebbé és kevésbé hatékonnyá teheti a munkatársakat. Ehhez még hozzáadódhat az a “megint eltelt a nyár és alig történt valami” érzése, ami tovább rontja a koraőszi hangulatot. Ezt pedig egy jó vezetőnek mindenképpen kezelnie kell. Annál is inkább, hiszen számos szektorban most fordulnak, fordulunk rá az év legstresszesebb, legnagyobb megterhelést okozó időszakára. Vagyis nem árt, ha mindenki kellően felvértezve indul neki az év hátralévő részének.

Mire figyeljen a vezető?

A jó vezetőnek mindig figyelembe kell venni a munkatársak aktuális gondjait, frusztrációit, általános lelkiállapotát. Nincs ez másként az iskolakezdés idején sem. De mit is lehet tenni ilyenkor?

Hagyjuk ventilálni a szülőket

A feszültség egyik leghatékonyabb levezetése a beszéd. Sok esetben már az is oldja a problémát (vagy legalábbis a feszült lelkiállapotot), ha lehetőséget teremtünk a kibeszélésre. A szokásosnál is gyakrabban érdeklődjünk ilyenkor a beosztottjaink hogyléte felől… És hagyjuk, hogy tényleg elmeséljék a gondjaikat. Nem kell tanácsokat adni és megoldani a problémáikat, a meghallgatás bőven elég – akár még jótékonyabb is lehet, mint egy félreértelmezett vagy túlzottan atyáskodónak tűnő tanács. Figyeljünk oda arra, hogy mit mesélnek, esetleg tegyünk fel kérdéseket és mutassuk ki, hogy átérezzük a gondjaikat. Természetesen felajánlhatjuk, hogy segítünk, amiben tudunk, de ezt kizárólag akkor tegyük, ha tényleg komolyan is gondoljuk.

Menedzseljük a saját feszültségünket

A vezetők is emberek, és persze velük is előfordulhat, hogy a koraőszi időszak extra feszültségeket okoz számukra. Egyrészt lehet, hogy őket is érinti az iskolakezdés, másrészt előfordulhat, hogy nem tudják magukat függetleníteni az általános feszült hangulattól. Természetesen mindenképpen ügyelni kell arra, hogy ez ne befolyásolja a munkát, és a saját frusztrációkat ne terheljék tovább a munkatársakra.

Ne vigyük túlzásba!

Bármilyen meglepő, a segítést is “túl lehet tolni”. Mindenkit jó érzéssel tölt el, ha segíthet megoldani egy másik ember problémáját, de a kéretlen segítség sokszor a visszájára fordulhat. Azt az érzetet keltheti ugyanis a másikban, nem bíznak benne, hogy egyedül is meg tudja oldani a feladatot, hogy önállóan is úrrá tud lenni a helyzeten. Ez pedig kifejezetten rossz érzésekkel töltheti el. Jó, ha a vezető nem csökkenti az elvárásokat, de természetesen kellő empátiával kezeli a munkatárs feszültségeit.

Az év utolsó szakasza amúgy sem könnyű, és az iskolakezdés erre még rátesz egy hatalmas lapáttal. Azonban ha a vezetőnek sikerül jól kezelni a helyzetet, a csapat megerősödve tud nekifutni az őszi-téli időszaknak, és a vállalat hatékonyabban tud működni.