Bálint fiam egyre fontosabb szerepet játszik az Euronics életében. Ő felel külföldi kapcsolatainkért, a napokban például Hongkongban tárgyalt fontos beszállító partnerekkel. Egészen hihetetlen számomra, hogy az a kissrác, akit nemrég még a térdemen lovagoltattam, aki könnyes szemmel mutatta focizás közben lehorzsolt térdét, aki büszke izgalommal ment első osztályba, egyszer csak felnőtt, és a cég fontos tagja lett. Nem ijed meg, amikor több száz nemzetközi partner előtt kell prezentálnia vagy éppen külföldi üzletemberek között kell helytállnia. Nagyon büszke vagyok rá, és elmondhatatlanul örülök, hogy együtt dolgozhatunk.
Persze nem mindenki ilyen szerencsés, mint mi. A hazai tulajdonban lévő vállalkozások egyik legnagyobb problémája napjainkban a generációváltás. Ennek részben nagyon egyszerű piac-történelmi okai vannak. Akik annak idején, a rendszerváltás környékén 30-40 évesen alapítottak cégeket, lassan a visszavonulás gondolatával foglalkoznak. Sok esetben azonban nincs a családban olyan fiatal, aki átvehetné a stafétát. Ha van, akkor sem egyszerű a feladat. Egyrészt az utód kinevelése hosszú és fáradságos. Sokan ott esnek hibába ezzel, hogy azt gondolják: a fiatal tulajdonos egyben jó cégvezető is. Pedig ez két teljesen különböző szerep. Másrészt a hátrébb lépés sem egyszerű: nehéz elengedni feladatokat, nem könnyű elfogadni, hogy bizonyos dolgokat a fiatalok már jobban tudnak. Sok munkát és türelmet igénylő folyamat ez, de megéri, hiszen a generációváltás biztosítja a vállalat hosszú távú jövőjét.
Gratulálok a fiadhoz, igen, ehhez kellett, hogy helyesen nevelj, abban pedig a legerősebb, a példamutatás. Gratulálok! (egy középiskolai osztálytárs)