Az elmúlt hetek egyik legfontosabb történése Európában kétségtelenül az újranyitás. A koronavírus második és harmadik hulláma hosszú hónapokra ítélte bezártsága kontinensünket. Ennek gazdasági, társadalmi és egyéni pszichológiai hatásai szinte felfoghatatlanul nagyok. Éppen ezért a nyitás kapcsán is számos érdek és ellenérdek csap össze. Sokan a gazdaságot féltik a lezárások miatt, mások meg a nyitástól óvnak a járvány újabb fellángolásának megelőzése okán. Úgy tűnik azonban, hogy – főként a beadott védőoltások egyre növekvő száma miatt – a vírus egyre inkább visszaszorulóban van. E poszt írásakor a napi új esetszám a korábbi többezresről csupán néhány százra csökkent, és a napi halálozás is néhány tucat, szemben a hónapokkal ezelőtt tapasztalt több százas nagyságrenddel. És mindez úgy történik, hogy az utóbbi hetekben az oltások számához igazítva fokozatosan kinyitottak az általános és középiskolák, az éttermek és számos szórakoztató, szolgáltató cég és intézmény is. A folyamatok mindenképpen reménykeltők.
Nyitás menedzser szemmel
Üzletemberként számomra kiemelten fontos, hogy a minket körülvevő világ folyamatai milyen hatással vannak a cégek életére és általában véve a gazdaság működésére. Természetesen az emberek egészsége, kiegyensúlyozott élete és a megfelelő társadalmi működési mechanizmusok is fontosak számomra, de a figyelmem első sorban a gazdaságra irányul. A lezárások idején készült posztijaimban is többször írtam az akkori helyzet menedzselésének nehézségeiről. Ugyanígy most, a nyitás idején is eszembe jut néhány dolog, amelyről nem árt szót ejteni. Rendben van, hogy nyitás, de mik a fő szempontok a cégvezetők számára. Mik a legnagyobb kihívások? Hol vannak a buktatók? Mire érdemes figyelni, miközben végre-valahára újra működésbe tudjuk lendíteni a vállalatokat.
A lezárás
A pandémia miatti lezárások egészen eltérő módon érintették a különböző vállalkozásokat. Voltak, amelyek teljes működésképtelenségre lettek ítélve – ilyen volt például a vendéglátóipari egységek, szálláshelyek egy része. Talán legnagyobb részt azok a vállalatok tették ki, amelyek bizonyos korlátozásokkal ugyan, de tudtak működni. Ilyen korlátozások, átalakítások lehettek például:
- extra egészségügyi rendszabályok a munkahelyeken (kötelező maszkviselés, gyakori fertőtlenítés stb.)
- a munkahelyen lévő munkatársak “szellősebb” elosztása
- home office – akit csak lehet otthoni munkavégzésre állítottak át
- elszigetelés – az egyes műszakokat kvázi hermetikusan elkülönítették egymástól annak érdekében, hogy egy esetleges fertőzés ne tegye teljesen működésképtelenné a céget
- csökkentett munkaidő – a pandémia miatti leállások, szállítási nehézségek miatt sokan kényszerültek a munkaidő megkurtítására
És volt olyan terület is, ahol a korábbinál jóval többet kellett dolgozni, ami szintén extra kihívást jelentett a cégvezetőknek – hiszen mindeközben az ott dolgozók gyerekei is távoktatásba kerültek, tehát a szülőknek meg kellett oldani ezt problémát
A nyitás
A járványhelyzet enyhülésével szerencsére elérkezett a fokozatos nyitás ideje. Ez azt is jelenti, hogy lassan visszaállhat a korábbi munkarend a cégeknél – de nem biztos, hogy mindenütt ez lesz a helyzet. Mindez természetesen új kihívásokat jelent a menedzserek számára. Bár sokan várják már a régi körülmények visszaállását, olyanok is sokan vannak, akik tartanak tőle. Hosszú hónapok alatt (vannak cégek, ahol több mint egy éve távmunkában dolgozik a munkavállalók többsége) az emberek egyszerűen hozzászoktak az új körülményekhez, sőt esetleg azt is megtapasztalták, hogy az új rendszernek még akár előnyei is lehetnek a korábbi működési módhoz képest. Bár home office-ban hiányzik a személyes kontaktus a munkatársakkal, a mérleg másik serpenyőjében akár napi 1,5-2 óra időmegtakarítás is lehet, hiszen nem kell beutazni az irodába. Az extra egészégügyi rendszabályok eleinte furcsának tűntek, de az egészségükért az átlagnál jobban aggódó munkavállalók számára mg jó ideig fontos lehet a rendszeres kézfertőtlenítés vagy a nagyobb személyes távolságtartás. Sok-sok hasonló kérdés kerülhet elő a nyitás kapcsán, amelyekre a vezetőknek mindenképpen figyelniük kell.
Minden kihívás egy lehetőség
Azt gondolom, hogy most mindennél nagyobb szerep hárul az ügyes és körültekintő stratégiai tervezésre. Számos olyan változás állt be ugyanis a munkahelyen, amely kellő megfontolással akár tartóssá is tehető – természetesen a cég hatékony működése és a munkavállalók elégedettsége érdekében. Nem véletlen például, hogy több globális vállalat bejelentette, továbbra is megtartják és támogatják a flexibilis munkavégzést, vagyis az irodai és home office működés szabad kombinálását. A lényeg csak annyi, hogy a feladat el legyen végezve. Hogy mindez hol történik, másodlagos kérdés.
A tervezés során természetesen szükség van flexibilitásra, empátiára és a lehető legnagyobb előrelátásra. Újra át kell gondolni az alapkérdéseket:
- Mit csinálunk?
- Ki végzi a feladatokat?
- Hol zajlik a munka?
Az alapkérdések természetesen számos alkérdést is magukba foglalnak a munka megosztásától kezdve (pl. kiknek is kell mindenképpen a munkahelyen tartózkodnia) egészen addig, hogy hogyan integrálhatjuk azokat az új munkatársakat, akik a lezárások idején kerültek a cégünkhöz. Mindeközben persze igyekezni kell figyelembe venni a munkavállalók érdekeit csakúgy mint a cég szempontjait. Természetesen legfőbb cél a vállalat hatékony működése, de ez nem megy a munkavállalók nélkül.