Alig egy hét múlva újabb kiemelt időszak következik a sportrajongók életében. Az igazi elkötelezett szurkolókat közel egy hónapig nem lehet majd elrángatni a tévékészülékek elől. Július 23-án kezdődik és augusztus 8-ig tart a világtörténelem egyik legfurcsább olimpiája Tokióban. Már az elnevezése is furcsa, hiszen Tokio2020 néven emlegeti mindenki, holott 2021-et írunk. A koronavírus járvány persze már hozzászoktatott minket az efféle különlegességekhez. A hivatalos nevén XXXII. nyári olimpiai játékok sportrendezvényt eredetileg tavaly kellett volna megtartani, a globális pandémia miatt azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a szervezők a halasztás mellett döntöttek.
Médiaolimpia
Az idei olimpia különlegességét azonban nem csak a halasztás adja. Mivel az utóbbi időben Japánban újra nőtt a koronavírus fertőzések száma, a szervezők úgy látták jónak, hogy minden sportágban zárt kapuk mögött, vagyis helyi nézők nélkül zajlanak majd a versenyszámok. Ez egészen különleges helyzetet teremt, hiszen emiatt a tokiói lesz a világtörténelem első médialompiája, hiszen a versenyek kizárólag a képernyőkön keresztül lesznek követhetőek. Ez valamennyire rá fogja nyomni a bélyegét a közvetítések hangulatára, hiszen a helyi közönség bíztatásának vagy éppen izgalmának hangulata a képernyőn keresztül is átjön és sokat hozzátesz az otthoni szurkolás hangulatához. Hát ez most sajnos nem lesz: a stadionokban üres lelátókat látunk majd és a helyszíni csöndet csak a sportolók vagy edzők hangja töri majd meg. A sportolók szempontjából is nehéz helyzet ez, hiszen a helyi szurkolók támogatása extra erőforrásokat tud mozgósítani, amire egy-egy élesebb helyzetben nagy szükség lehet. Viszont a versenyzők java része az elmúlt egy-másfél évben már kénytelen volt hozzászokni ehhez a helyzethez, hiszen sok-sok nemzeti és nemzetközi verseny zajlott már zárt kapuk mögött.
Furcsa olimpiák
A sporttörténelemben azonban nem ez lesz az első furcsa olimpia. Több alkalommal előfordult már, hogy ezt az ikonikus világversenyt valami miatt nem a szokásos módon szervezték. 1980-ban például Moszkva adott otthont a nyári játékoknak. Ekkor különböző nemzetközi események hatására az USA úgy döntött, nem vesz részt a sporteseményen, és több tucat ország (közöttük Japán, NSZK) követte példáját és bojkottálta a Szovjetunióban rendezett olimpiát. Természetesen a válasz sem maradt el. A négy évvel későbbi Los Angeles-i nyári játékokon az akkori keleti blokk országainak java része nem vett részt, így magyar sportolók sem utaztak az USA-ba. A világtörténelem máskor is beleszólt a játékok szervezésébe. Az 1936-os berlini nyári olimpia után 1948-ban tartották a következőt, vagyis a második világháború miatt 12 év kimaradt az olimpiák történetéből. Ehhez képest inkább csak apró érdekesség, hogy az 1956-os melbourne-i olimpiai idején a lovas számokat – szigorú ausztrál állatvédelmi karanténszabályok miatt – végül Svédországban rendezték, vagyis több mint 15 ezer kilométerre a játékok fő színhelyétől. Persze ez a versenysorozat sem volt mentes a bojkottól Svájc például Magyarország szovjet megszállása miatt nem vett részt, több közel-keleti ország pedig a szuezi válság okán bojkottálta az eseményt. Talán ez a néhány példa is érzékelteti, hogy a olimpiák történetére a világtörténelem és a világpolitika eseményei mindig is nagy hatást gyakoroltak.
Minden szem Tokión
A zárt kapus versenyek miatt a szokásosnál is nagyobb és fontosabb szerep hárul a médiaközvetítések szervezőire és lebonyolítóira, közöttük is kiemelten a kommentátorokra. Nekik kell majd valamilyen módon pótolni azt a hangulatot, azt a vibrálást, amit normális esetben a helyi közönség szurkolása adna. Ez persze szinte lehetetlen feladat, de reméljük, valamennyire azért sikerül majd nekik.
És azt is reméljük, hogy a meglehetősen furcsának ígérkező médiaolimpia győzelmeket hoz majd a magyar sportküldöttségnek, és Tokió végül sikeres nyári olimpiaként vonul majd be a magyar sporttörténelembe. Az Euronics-család minden tagja egy szívvel szurkol majd a magyar sportolók sikeréért.
