Nehéz dönteni

Talán nem mondok újdonságot azzal, hogy mindannyiunk élete kisebb-nagyobb döntések sorozatából áll. Mikor kelek fel reggel, melyik inget vegyem fel, mit reggelizzek, milyen útvonalon menjek  munkahelyemre, mit válaszoljak a munkatársam kérdésére – még hosszan lehetne sorolni azt a több ezer hétköznapi döntési szituációt, amelyek végig kísérik az életünket. Ezek egy része olyan triviális, hogy szinte észre sem vesszük őket, mások azokban esetleg azt is jelentőseb befolyásolhatják, hogy hogyan alakul az életünk.

Concept of decision or choice using a wooden boardwalk in dense forest in Great Dismal Swamp

A cégvezetők életében még nagyobb szerepe van a döntési folyamatoknak. Mondhatnám azt is félig-meddig tréfásan, hogy a mi életünkben a döntés a munkaköri leírás elemi része. Nem véletlen, hogy a vezetőket a menedzsment szlengben döntéshozóknak is nevezik, a vállalati hierarchiában alattuk lévőket pedig döntés-előkészítőknek.

Nem könnyű feladat  

A döntés sohasem könnyű. Pláne akkor nem, amikor igazán nagy tétje van. Akár a saját személyes vagy családi életünkre nézve, akár a vállalatunk működésével kapcsolatban. Egy egész cég, több tucat, vagy akár több száz dolgozó munkáját és ezáltal jövőjét érintő döntés meghozása különösen nehéz feladat. Sajnos ezt a nehéz terhet senki sem tudja levenni a cégvezetők válláról. 

Döntési technikák

Szerencsére azonban létezik néhány egyszerű módszer, amely valamelyest segít a döntéshozatali folyamatban.

Súlyozott pozitívumok-negatívumok lista.

A + – lista alkalmazása jól ismert döntés-előkésztő módszer. Pici módosítással még hatékonyabbá tehető: ha az egyes tételeket pontozzuk. Ennek többféle módja lehet – pl. minden egyes tétel 1-től 5-ig terjedő pontot kaphat, attól függően, hogy mennyire fontos számunkra. Így a végén a pozitív és a negatív oldal is kap egy-egy kumulált értéket, és egyértelmű lesz, merre billen a mérleg. A módszer előnye, hogy az igazán fontos szempontok így picit nagyobb súllyal eshetnek latba a döntés során.

Lehetséges forgatókönyvek végiggondolása.

Szintén jól ismert és gyakran használt döntési technika, hogy megpróbáljuk végiggondolni, hogy az egyes döntések milyen következményekkel járhatnak. Lépjünk-e külpiacra? Milyen lépések szükségesek, ha igen? Milyen erőforrásokat igényel? Kellenek-e esetleg új emberek? Stb. Mivel jár, ha nem lépünk külpiacra? Mit veszíthetünk ekkor? Mit nyerünk ezzel a döntéssel? Stb. Ilyen és ehhez hasonló “elemzésekkel” segíthetünk abban, hogy megfontoltabb legyen a döntésünk.

Kerüljük a kétpólusú döntéseket! 

Gyakran előfordul, hogy a döntési szituáció fehér-fekete ellentétpárban tűnik fel. Ilyenkor hajlamosak vagyunk beragadni a vagy “ez vagy az” két pólusa közé, és azt gondoljuk, hogy nincs más út Holott előfordulhat, hogy vannak szürke zónák, azaz olyan megoldások, amikor a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad. Időnként érdemes keresni az ilyen lehetőségeket!

Beszéljünk másokkal! 

Sokat segít, ha a dilemmánkat feltárjuk mások előtt. A vezetői pozíció bizony nagyon magányos tud lenni, éppen ezért időnként érdemes belső vagy külső tanácsadókhoz fordulni. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden egyes döntés felelősségét meg kell osztani valakivel, de a legfontosabb helyzetekben nem árt konzultálni olyanokkal, akiknek adunk a véleményére.

Szánjunk elég időt a döntésre! 

Hamar munka ritkán jó – tartja a közmondás. Ez a döntésekre is igaz. Általában sohasem jó elhamarkodottan kimondani, hogy A vagy B, érdemes időt és energiát szánni az opciók átgondolására, lehetséges forgatókönyvek elméleti végigfuttatására.

Óvakodj a rejtett döntésektől!

Gyakran előforduló helyzet, hogy nem akarunk dönteni, halogatunk, odázunk, de ezzel már önmagában is egyfajta döntést hozunk. Képzeljük el a következő szituációt. Valamelyik munkatársunktól meg kellene válni, de a végső döntést – hiszen igencsak kellemetlen helyzetről van szó – hónapokig halogatjuk. A nem a vállaltunkba illő kolléga az idő alatt is rontja a hangulatot és a teljesítményt. Vagyis a döntés halogatása önmagában is döntés volt, hiszen a kolléga addig is nálunk maradhatott. Mindig kerüljük az ilyen helyzeteket, hiszen nagyon rossz irányokba vihet minket. 

Jobb döntések

Természetesen a fenti – egyébként igen hasznos – technikák használata sem oldja meg a döntési helyzeteket, de talán némi segítséget adhat abban, hogy könnyebben menjen a folyamat és esetleg jobb döntések születhessenek. Egy-egy időben hozott jó döntés nagyban befolyásolhatja a vállalat sikeres jövőjét.