Sok szakértő foglalkozik azzal, hogy mindenféle szempontok alapján elemzi a különböző elektronikai eszközök elterjedtségét és azok használatát. A vizsgálatok igen sokfélék és számos trend meghatározására alkalmasak. Van például egy kutatócég, amely igen egyszerű módszertant választott. Időről-időre közzéteszi, hogy a vizsgált időszakban melyek voltak a legnépszerűbb mobilos platformokról (Google Play Store és AppStore) legnagyobb számban letöltött alkalmazások.
Októberi helyzetkép
A cég legújabb felmérése szerint (2021. október) ha a nem játék jellegű alkalmazásokat nézzük, akkor mindkét platformon elsöprő fölényben vannak a különböző közösségi média egy egyéb kapcsolattartó alkalmazások. Olyan appokat találunk az elsők között, mint a TikTok, a Facebook, az Instagram, a Messenger, a WhatsApp vagy éppen a Snapchat. Természetesen van némi eltérés a Google Play Store és az App Store listája között. Ám akármelyik platformot is nézzük, a legnépszerűbb alkalmazások között csupán elvétve akad olyan, amely nem a felhasználók közötti kapcsolattartásra, üzenetküldésre vagy valamilyen közös tevékenység támogatására szolgál. Az összesített listán a néhány kivételt a Spotify (zenestreaming), a Meesho (retail) és a Capcut (videoszerkesztés) jelenti.
Mi következik ebből?
Általában minden ilyen hírt olyan szemszögből szoktam értékelni, hogyan vajon mit jelent egy gyakorló cégvezető számára. A legnépszerűbb appok listája nagyon is sokat. Főként azt jelzi, hogy a közösségi média népszerűsége továbbra is töretlen. Az emberek egy jó része igényli, hogy napi, sőt inkább percnyi-másodpercnyi kapcsolatban legyen a másikkal, hogy mindig mindent megosszon a barátaival, ismerőseivel, hogy szinte azonnal véleményt nyilvánítson mindenről. Posztolás, like-olás, megosztás, komentelés bűvöletében élnek nagyon-nagyon sokan. Ez pedig azt is jelenti, hogy egy cég külső és belső kommunikációjának tervezése és szervezése közben ezt a tényt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Persze a legtöbb vállalat tisztában van ezzel, és sokan elindították már a saját Facebook vagy LinkedIn oldalukat. Az is jellemző azonban, hogy a kezdeti lendület gyorsan elfogy, egyre ritkábbak lesznek a posztok, és idővel egyre csökken a közösségi média aktivitás. Figyelmet kell fordítani arra, hogy ez ne így legyen. Ne csak egy kipipálandó feladat legyen a social media oldal létrehozása, hanem annak működtetése váljék a napi tevékenységek szerves része.
Befelé is mehet?
A közösségi média a vállalat belső kommunikációját is segítheti. Egyrészt még a vállalati email címmel nem feltétlenül rendelkező alkalmazottak java része is fenn van a Facebookon. Másrészt pedig szinte mindenki hozzá van szokva a közösségi típusú kommunikációhoz. E posztnak nem célja, hogy a megvalósítás lehetőségeiről értekezzen – ehhez a cégek HR-esei valószínűleg sokkal jobban értenek. Csak példakánt említem, hogy lehet zárt csoportokat csinálni, ahol akár a céget érintő, de külsősökre nem feltétlenül tartozó információk is megoszthatók.
Mire figyeljünk?
Az általános közösségi média használat azonban óvatosságra is intheti a vezetőket. Mindig lebegjen a szemünk előtt, hogy a cégnél történő események, folyamatok, vagy a vállalattal kapcsolatos belső információk minden korábbinál könnyebben nyilvánosságra kerülhetnek. És még csak szándékos károkozásról sem kell feltétlenül beszélni – az külön büntetőjogi kategória. Könnyen előfordulhat az a buta helyzet, hogy egy munkatárs tudatlanságból vagy tévedésből kürtöl szét bizalmas információkat. Ennek elkerülése érdekében érdemes a céges szabályrendszer részeként külön tárgyalni a közösségi média használatot, illetve iránymutatást adni a kollégáknak a nyilvánosan megosztható és nem megosztható információk típusairól.
A poszt elején említett szakmai lista is alátámasztja, hogy ha ügyesen és körültekintően használjuk a közösségi médiát, sokat segíthet abban, hogy a vállalatunk hatékonyabban működhessen.
