Hogyan előzzük meg a kiégést?

A munkahelyi kiégés az utóbbi évtizedekben sajnos egyre jellemzőbb problémává vált első sorban a szellemi, irodai munkát végzők körében. A jelenség egyáltalán nem új, több évtizede definiálták először és azóta is kutatják, vizsgálják a szakemberek. Kétségtelen azonban, hogy a koronavírus járvány, illetve az azzal összefüggésben egyre elterjedtebbé váló távmunka, otthoni iroda, az egymástól fizikailag igen távol lévő csapattagok kooperációja tovább bővítette a veszélyeztetettek körét.

Irodai dolgozók.
Egyre jellemzőbb problémává vált a kiégés.

Egy jó vezetőnek mindig ügyelnie kell a munkatársak jóllétére, ezért nagyon fontos a burnout szindróma megelőzése is. Ehhez azonban első körben érdemes megismerni azokat a tényezőket, amelyek a leggyakrabban vezetnek a munkahelyi kiégéshez. Ez azért is fontos, mert a témával behatóan foglalkozó szakemberek szerint a munkahelyi kiégés jóval komplexebb folyamat, mint általában gondolják, és a kiváltó okok is igen összetettek lehetnek.

Túlzott munkamennyiség

A burnout első számú okaként szokás azonosítani; az általános tévedés ott van ezzel kapcsolatban, hogy sokan ezt tekintik az egyetlen okozónak. Minden esetre kétségtelen, hogy a véget nem érő munka, a túlterheltség egyes adatok szerint évente több százezer haláleset közvetlen okozója lehet. Természetesen jogos elvárás a munkaadó részéről, hogy mindig jobb teljesítményre ösztönözze a munkavállalókat, de tisztában kell lenni azzal, hogy van egy határ, amelyen nem szabad átlépni, mert az már jelentős károkat okozhat.

Ha nincs döntési lehetőség

A munkavállalók hosszú távú jólléte szempontjából különösen fontos, hogy értelmesnek és fontosnak érezzék a munkájukat. Különösen demotiváló lehet számukra, amikor azt érzik, hogy semmiben sem dönthetnek, amikor a főnökük a tevékenységük minden egyes apró elemét kontroll alatt tartja.  

Az elismerés hiánya

Újabb tipikus tévedés, hogy a vezetők azt gondolják, némi fizetésemeléssel minden problémát meg lehet oldani, illetve meg lehet előzni. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a munkavállalók java része számára (munkakörtől, beosztástól, iskolai végzettségtől, kortól, nemtől függetlenül) az erkölcsi elismerés, a szóbeli vagy írásbeli dicséret legalább olyan fontos, mint a anyagi elismerés.

Személyes kapcsolatok hiánya

A jótékony munkahelyi légkör és csapattagok hatékony együttműködése szempontjából fontos, hogy a kollégák ne csak szakmai viszonyban legyenek egymással, hanem emberleg is jóban legyenek, valamilyen szinten ismerjék egymás emberi oldalát. A pandémia, illetve az ennek következtében megerősödött távmunka leginkább a munkahelyi személyes kapcsolatokat ásta alá. Számos olyan lehetőség megszűnt vagy jelentősen megritkult, amkor a kollégák nem szigorúan munka ügyben érintkeznek, kommunikálnak egymással.

Igazságtalan bánásmód érzése

Ebben nincs semmi meglepő. A munkavállalók különösen frusztrálónk tartják, ha úgy érzik, igazságtalanul bánnak velük. Ebből a szempontból nincsenek könnyű helyzetben a vezetők, hiszen nehéz olyan döntéseket hozni, amelyek mindenkinek egyformán tetszenek. A megoldás egyik kulcsa a lehető legnagyobb transzparencia. Ha a munkavállalók megértik egy-egy döntés hátterét, okait, értelmét, könnyebben el tudják fogadni azt, és minden bizonnyal kevésbé érzik igazságtalannak.

Értékkülönbözőség

A munkavállalók számára nagyon nehéz olyan helyen dolgozni, ahol úgy érzik, a vállalat által képviselt értékek nem állnak összhangban az ő személyes értékendjükkel. Egy megrögzött vegán valószínűleg nem sokáig bírná egy húsipari nagyvállalat kötelékében, ugyanúgy, ahogy egy elkötelezett természetvédő is rosszul érezné magát egy eldobható műanyagtermékeket gyártó cégnél. Ezek természetesen szélsőséges példák, az értékkülönbözőség általában kevésbé nyilvánvaló módon jelentkezik. Azonban akkor is olyan belső feszültségeket okoz, amelyek kétségtelenül növelik a munkahelyi kiégés kockázatát.

Két középkorú üzletember mosolyog boldogan és magabiztosan. Együtt dolgoznak mosollyal az arcukon laptopot használva az irodában.
A jó vezetőnek figyelnie kell, hogy megelőzhető legyen a munkatársak munkahelyi kiégése.

Mit tehet a munkatársak kiégése ellen a jó vezető?

A jó vezetőnek figyelni kell a fenti szempontokra annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a munkatársak munkahelyi kiégése. És nemcsak monitorozni kell ezeket, hanem aktívan tenni is lehet a probléma megelőzése érdekében. A túlzott leterheltség elkerülését lehet segíteni a feladatok priorizálásával, érdemes döntési lehetőségeket adni a munkavállalók számára, négyszemközt és nyilvánosan is elismerni a jó teljesítményt, lehetőséget biztosítani a kötetlen, személyes interakcióra a kollégák között. A transzparencia nemcsak az igazságtalan bánásmód érzését csökkentheti, hanem az értékkülönbözőségek megelőzését is szolgálhatja. Ezek természetesen csak apró ötletek, a fent felsorolt pontok mindegyikéhez egy sor konkrét tennivalót rendelhetünk annak érdekében, hogy a cégünk hatékonyan működhessen és a munkavállalóink a pandémia idején is elkerülhessék a munkahelyi kiégés szindrómát.