Nemcsak a vízilabda szerelmeseit, de minden sportszeretőt sokkolt a hír, hogy élete 48. évében elhunyt Benedek Tibor sokszoros olimpiai, Európa- és világbajnok vízilabdázó. A magyar sajtót elárasztják a sportoló halálával kapcsolatos hírek, valamint a visszaemlékező anyagok, és a közösségi médiában megjelenő posztokban is látszik, hogy sokak által szeretett, tisztelt, példaképként követett ember távozott közülünk.
A pálya csúcsán
Benedek Tibor játékosként és szakvezetőként is a világ pólósportjának legnagyobbjai közé tartozik. Mindent megnyert, amit ebben a sportágban nyerni lehet. Számtalan méltatás jelent meg róla, nem akarom ezek listáját növelni. Néhány adatot azonban egyszerűen muszáj leírni, hogy érzékeltessük hihetetlen teljesítményét. Játékosként háromszor lett olimpiai bajnok (Sydney, Athén, Peking), világbajnokságot nyert (2003), Európa-bajnoki címet szerzett (1997), ezenkívül számtalan világkupa, világliga, európai Szuperkupa, magyar és olasz bajnoki cím, illetve kupagyőzelem birtokosa. Szakvezetőként világbajnoki címig vitte a magyar férfiválogatottat, Eb, világkupa és világliga ezüstérmeket szerzett. Egészen rendkívüli…
A sport ereje
Én nem a vízi-, hanem a kézilabdában vagyok érintett, ezt a sportágat ismerem közelebbről. A sportot szerető üzletemberként azonban azt is látom, hogy a mindennapjaink során mit jelenthet számunkra a sport. Régen, amikor a hétköznapi életben sokkal nagyobb szerepe volt a fizikai kihívásoknak (kemény fizikai munka, gyalogos vagy éppen lovas közlekedés stb.), akkor ez az összefüggés valahogy sokkal nyilvánvalóbb volt. A sportolás sokszor az életre való felkészülést jelentette a fiatalok számára. Mára ez a kapcsolat nem olyan egyértelmű, de azért létezik. Sokan sokfélét írtak már arról, mit tanulhatunk egy-egy kiemelkedő sportember teljesítményéből, hogyan alkalmazhatjuk a sportcsapatok összjátékának tanulságait az üzleti életben.
Mire tanít Benedek Tibor?
Sok helyen idézték Tibor mondatait, amikor kifejtette, hogy igazából semmi különleges adottsággal nem rendelkezik, nem kifejezetten erős, nem úszik kiválóan. De, hangsúlyozta, mindig ő akarta jobban a sikert. Ezt támasztják alá azok a beszámolók is, amelyek felidézik, ahogyan az edzések után még egyedül is tovább gyakorolt, hogy időt és energiát nem kímélve tökéletesítette dobótechnikáját, hogy nem volt derogáló számára olimipai bajnokként úszóleckéket venni a technikája tökéletesítése érdekében.
Talán ez az, ami mindannyiunk számára példa és tanulság lehet. Csak kellőan motivált ember képes elérni a célokat, aki kitartó, nem csüggesztik az esetleges rövid távú kudarcok, hajlandó gyakorolni, nem kímél időt, energiát, hogy jobb legyen, és egyetlen pillanatra sem gondolja azt, hogy ő tudja jobban, és neki már nem kell tanulnia semmit.
Köszönjük a leckét, Tibor.
