Bevétel és profit helyett

A gazdaságok legfontosabb értékmérője

Nemrégiben olvastam egy érdekes anyagot. Bár napjainkban az egész világon a bruttó hazai termék (vagyis a GDP) mutatószámát tekintik a gazdaságok legfontosabb értékmérőjének, egyre több makrogazdasági szakértő véli úgy, ez valójában nem elegendő.

Mi lehet a GDP helyett?

A GDP hiányosságaival kapcsolatos elképzelés már korábban is előkerült. Manapság a koronavírus járvány okozta globális válság miatt kapott újra erőre. Az új irányba tapogatózó elemzők szerint az egyik legnagyobb probléma a GDP számítással az, hogy a termelésre koncentrál, ugyanakkor számos egyéb tényezőt nem vesz figyelembe. Ilyen lehet a környezet, az egészségügyi vagy akár a társadalmi helyzet. Tény, hogy az emberek elsöprő többsége számára ezek nagyobb jelentőséggel bírnak a termelés mutatószámánál.

Bevétel és profit?

A fenti gondolatsor analógiájára elmondható: a vállalatok esetében is félrevezető lehet pusztán a bevételi és profit adatokat figyelnie a cégvezetőknek. Természetesen ezek a számok létfontosságúak, hiszen a működést biztosító bevétel és a tulajdonosoknak járó méltányos haszon a piacgazdaság működésének alapja. Ugyanakkor vegyük észre, hogy ez a két mutatószám nem mond el mindent. Hiába jók ezek az alapvető mutatók egy cégnél, ha például az alkalmazottak körében valamiféle elégedetlenség üti fel a fejét. Ekkor az egész rendszer alatt valójában egy időzített bomba ketyeg… Vagy lehetnek olyan külső tényezők is (a területen tapasztalható innovációk, a konkurencia lépései), amelyek a bevétel és profit számokon messze túlmutatnak, és hosszabb távon veszélyeztetik a vállalat pozícióját – bár ez igazából egy másik történet…

Mire figyeljen a cégvezető?

Azt gondolom, hogy az alapvető gazdálkodási mutatók fontosak, ám az emberi tényezőt sem szabad figyelmen kívül hagyni. A kiváló számokat produkáló cég vezetője is rendszeresen gyűjtsön visszajelzéseket az alkalmazottaktól – akár strukturált formában (belső felmérések, elégedettségi kérdőívek stb.), akár kötetlen beszélgetések során. Utóbbi hatékonyságát azért nagyban nehezíti, hogy személyesen a “főnöknek” általában nem szeretnek nyíltan panaszkodni az emberek. Nagyobb szervezetekben az is előfordulhat, hogy a vezetőt körülvevő munkatársak szűrőmunkájának köszönhetően a vezető végül olyan információs buborékban találja magát, ahová csak a számára kedves visszajelzések jutnak el. Érdemes törekedni arra, hogy ez ne így legyen, hiszen a vállalat hosszú távú sikere múlhat azon, hogy a megfelelő információk alapján születhessenek a fontos döntések.