A robotok lassan átveszik a munkák jó részét az emberektől. Néhány évtizeddel ezelőtt ez a mondat inkább egy tudományos-fantasztikus regénybe illett volna és nem egy cégvezető szakmai blogposztjába. Az automatizálás azonban napjanikban olyan szintre lépett, hogy a fenti szavakban megfogalmazott állítás már nem a jövő, hanem sokkal inkább a jelen fontos kérdései közé tartozik.
Automatizálás minden fronton
Az emberi munkát támogató, segítő vagy később az azt kiváltó ipari gépek már sok évtizeddel ezelőtt megjelentek a gyártó-összeszerelő vállalatoknál. Nem véletlen, hogy mind a mai napig a legtöbbeknek az automatizálás vagy robotizáció szavak hallatán továbbra is a különféle gyártó folyamatok gépesítése jut eszébe. A fejlődés azonban ennél már sokkal előrébb tart. Manapság már nemcsak az ismétlődő munkafázisokra alapuló fizikai munkafolyamtok gépesíthetők, hanem számos egyéb terület is. A különféle önvezető járművekkel, önvezérlő szállító- és raktári rendszerekkel folyó fejlesztések a logisztikai folyamatok teljes automatizációját vetítik előre. Számos veszélyes munkakörben kezdenek önjáró vagy automata eszközöket használni (építőipar, katasztrófavédelem, hadászat stb.). A sort még hosszan lehetne folytatni, aki erre kíváncsi, számos cikkben és posztban olvashat akár részletes listákat az automatizációban leginkább érintett területekről, munkakörökről.
Fehérgalléros robotok
Az automatizáció legújabb trendje a hagyományos angolszász menedzsment szóhasználatban fehérgalléros munkaköröknek nevezett területekre irányul. Nemrég olvastam valahol az egyik nagy, amerikai online kereskedelmi vállalat egyik volt beszerzési menedzserével készült interjút. Őt azért bocsátották el az állásából, mert a helyét robotok vették át. Itt persze nem valami beszélő, sétáló, mosolygó androidról van szó, mint Sophia, aki (vagy ami?) néhány éve a budapesti BrainBar vendége is volt. Sokkal inkább automatizált szoftverrendszerek lesznek képesek arra, hogy az irodai dolgozók feladatait átvegyék.
Automatikus kérdések
A folyamat a cégvezetők szempontjából persze akár tetszetős is lehet, hiszen a robotokkal végzett munka (legyenek akár kézzel fogható gépek vagy különféle szoftverrendszerek) minden bizonnyal kiszámíthatóbb, tervezhetőbb és talán jóval hatékonyabb is, mintha emberek látnák el a feladatokat. A robot nem megy szabadságra, nem betegszik meg, nem ingadozik a teljesítménye és hosszan sorolhatják az érveket az automatizáció hívei. Ugyanakkor ne feledjük, hogy ez a folyamat számos alapvető kérdést is felvet. Nem véletlen, hogy több jól ismert technológiai szakember, társadalomtudós, és cégvezető is rendszeresen megnyilvánul ebben a témában. Lássuk a legfontosabb kérdéseket, kérdéscsoportokat!
- Biztosan el lehet-e engedni az emberekre jellemző kreativitást és intuíciókat? Az automatizáció előnye a kiszámíthatóság. Valószínűleg azonban egyelőre ez a legnagyobb hátránya is. A gépek és szoftverek egyelőre nehezen tudják reprodukálni az alkotó emberi kreativitást. Minden bizonnyal ennek is eljön majd az ideje, de egyelőre még ez a helyzet. Erre és a szintén nem gépiesíthető emberi intuícióra azonban nagy szükség van a vállalti működésben, szerintem mindenképpen kár lenne ezeket veszni hagyni.
- Az automatizálás hosszú távú előnyei vs. a rövid távú hatása. Úgy gondolom, az előnyök és hátrányok mindenre kiterjedő, alapos és őszinte felmérése alapvető fontosságú a vállalatok digitális átalakítása során. Milyen változásokra van szükség az automatikus folyamatok megteremtéséhez? Hogyan kell átalakítani bizonyos platformokat és rendszereket a cégnél annak érdekében, hogy tényleg hatékonyságot növeljen az automatizáció? Csak néhány azon kérdések közül, amelyeket a tervezés során mindenképpen meg kell válaszolni.
- Mi lesz azokkal az emberekkel, akiknek a munkájára többé már nem lesz szükség? Az egyes cégvezetőket általában nem igazán szokta érdekelni ez a kérdés ebben a formában (persze embereket elbocsátani senki sem szeret), de össztársadalmi szinten mindenképpen kell foglalkozni vele. Talán nem véletlenül ez az a problémakör, amely a legtöbb jövőnkért aggódó tudóst vagy vezetőt foglalkoztat. Nem született még univerzális megoldás erre, bár sokféle javaslat és koncepció létezik. Vannak, akik az átképzésben látják a lehetőséget. Ők azzal érvelnek, hogy a ma népszerű munkakörök egy része sem létezett még néhány évtizeddel évvel ezelőtt, így 15-20 év múlva is biztosan lesznek majd olyan lehetőségek, amelyekről ma még csak nem is álmodunk. A kissé pesszimistábbak a robotizációban élen járó cégek megadóztatásában látják a megoldást. Ezen adók egyrészt lassítanák az automatizáció folyamtát, másrészt az adóbevételekből támogatni lehetne az állásukat vesztett embereket. És ez csak kettő volt a számtalan ötlet közül.
- Maga az automatizálás hogyan változtatja meg a vállalatokat? Ez is fontos kérdés. Hogyan és mit kell megváltoztatni, hogy automatizálni tudjunk? Mivel járnak ezek a változások? Átalakul-e az ügyfelek, vásárlók céggel kapcsolatos élménye, koncepciója? Változik-e a vállalati márka megítélése? Hogyan alakul a dolgozók céggel kapcsolatos véleménye? Ez milyen hatást gyakorol az employer brandingre? Kérdés-kérdés hátán, amelyek mind megválaszolásra várnak.
Westworld
Napjainkban, amikor Siri, Google, Cortana, a robotporszívók, a különböző smart home rendszerek vagy mondjuk a robotfűnyírók korában a robotizáció egyre inkább a hétköznapjaink részévé válik, nem tudjuk kikerülni, hogy e folyamat vállalatokra és a teljes társadalomra gyakorolt hatásáról ne gondolkodjunk, beszélgessünk. Egyelőre még jóval több a kérdés, mint a válasz, de a témával mindenképpen foglalkozni kell. Hiszen a robotok lassan átveszik a munkák jó részét az emberektől.